4.fejezet-Találkozás a bandatagokkal

Sziasztok! :) Mérhetetlenül örülök a kommenteiteknek,az egyre növekvő látogatottságnak,és a 2 rendszeres olvasónak! <3 Meghoztam a következő fejezetet,amelyben egy kicsit Zayn szemszögéből is láthatjuk a dolgokat... A részlet,amit pár napja közzé tettem elvileg ebben a fejezetben lett volna,de úgy alakult,hogy csak a következőben lesz. Remélem,tetszeni fog! Jó olvasást, hamarosan jön a következő fejezet! ;)

Zayn szemszöge:
Miután Thimi,Hannah és Ella leléptek,a tükör elé ugrottam. Beletúrtam fekete hajamba,és belenéztem a tükörbe. Na,ki ez a szexi srác?Csak nem én?Dee, bizony! Oké,Zayn,fogd be,ne egózz. Ki tudja...lehet,hogy nem is jövök be a lánynak. Kerülte a tekintetemet. Bár lehet,hogy csak félénk. Vagy rájött,hogy ki vagyok,és megilletődött. Vajon rajongó?Szeret minket,a One directiont? Ismer egyáltalán? Bejövök neki? Mondjuk,amikor mélyen a szemébe néztem-azokba a gyönyörű szemekbe!-,elvörösödött. Lehet,hogy van esélyem. Szép lány. És kedvesnek tűnik. Az akcentusa pedig aranyos. Állítólag nekem is van akcentusom. Király. Így még vonzóbb vagyok. Bár ennél vonzóbbnak már nehéz lennem...na,csak poénkodok.
Egyébként hány óra lehet? Fel kéne hívnom Liamet,hogy ugorjanak be este. Kéne valami jó filmet nézni,jól jönne az egész napos munka után egy kis pihenő. A tegnapi koncert miatt most egy kicsit be vagyok rekedve,ami nem túl jó,mivel ma kezdjük el felvenni az új albumot. Eléggé ideges vagyok. A francba. Ne,ne!Légy erős,Zayn! A rajongókért! Nem...nem bírom ki...muszáj egyet szívnom...

Timi szemszöge:
London egyszerűen csodálatos!Simán el tudnám képzelni itt az életemet. Az emberek kedvesek,az épületek,az utcák gyönyörűek,a légkör barátságos. Csak az időjárás nem a legjobb;ma (is) elég borult volt az ég. Hannah-val először megnéztük a London-Eye-t,aztán a Buckingham-palotát(a palotaőrséget viccekkel hülyítettük,és az egyikük halványan elmosolyodott,ami teljesen feldobta a napunkat,mivel nekik minden áldott nap rezzenéstelen arccal kell állniuk), a Westminister-apátságot,a Tower-hidat,a Brit Múzeumot és a Beatles Múzeumot,aztán 3-4 nagy plázába is bementünk,ahol Hannah elég sok ruhát vásárolt(főleg magának),de nekem is vett egy masni díszítette szoknyát. Iszonyatosan fáradtak voltunk:10 órát voltunk talpon,Hannah ráadásul magassarkúban,úgyhogy igazi felüdülés volt leülni egy parkban a padra,és One directiont hallgatni. Hannah mutatott pár számot az új albumukról is. Nagyon tetszenek. Legalább 1 óráig voltunk ott,majd nagy nehezen elindultunk hazafelé.

______________________________________________________

-Mit szólnál,ha megnéznénk az Alkonyatot?-kérdezte az éppen lábkörmeit festő Hannah,miközben én a sonkás szendvicsemet majszolgatva olvastam egy újságban a One directionnel készült interjút. A vacsora cornish pastry volt-elvileg. Igazából nehéz volt meghatározni,hogy mit tartalmazott,mert a fele odaégett. Vagy szimplán sok fekete valami volt benne. Szóval nem nagyon vacsoráztam,csak tologattam ide-oda a furcsa rakást a tányéromon,és azt hazudtam,hogy nincs étvágyam. Pedig volt,de nem akartam evés után egy kis hányást is beiktatni. Bár valószínűleg a szörnyen romantikus,csöpögős film miatt ma este így is-úgy is taccsolni fogok.

-Már láttam, körülbelül tízszer-válaszoltam. Nincs semmi bajom a Twighlight sorozattal,de rengetegszer láttam már az összes eddig bemutatott részét-hála Flórának-;konkrétan előző hétvégén néztem meg negyedjére a Breaking dawnt.

-Akkor mit szólnál a Bosszúállókhoz?

-Nem-ráztam meg a fejem.

-Rossz tanár?

-Neem.

-Négyen egy gatyában?

Nem volt ismerős a film.

-Az milyen?

-Nagyon jó-vigyorgott Hannah. Szerintem örült neki,hogy végre valamelyik ötletét nem rögtön hurrogtam le. Kicsit ugyan bővebb kifejtésre számítottam volna,mert a nagyon jó elég szubjektív vélemény és nem árul el túl sokat a filmről,de végül is belementem.

-Oké,legyen-biccentettem.

-Akkor menjünk le a nappaliba,mert ott sokkal nagyobb a képernyője a tv-nek.

Miután lebattyogtunk a lépcsőn,Hannah készített két zacskó pop-cornt és limonádét. Amíg én a kanapén ülve tanulmányoztam a combjaimat(olyan dagadt vagyok,muszáj fogynom!),megszólalt a csengő,mire enyhén összerezzentem.

-Ki az?-kérdeztem Hannah-tól. Nem mondta,hogy vendégeket várunk.

-Fogalmam sincs-válaszolta,majd az ajtóhoz sietett,és kinyitotta.

-Hello,béjbi!-köszöntötte valaki az ajtóban álló lányt. Hannah felnevetett.

-Üdv,Lou! Ti meg mit kerestek itt?-kérdezte Hannah,és sorban "osztogatta" a puszikat,miközben egyre több srác vált számomra is láthatóvá, ahogy jöttek befelé az ajtón. A One direction. Hűha!

-Gondoltuk,a hosszú napunk után lazulunk veled egy kicsit,egy ilyen szép és jó fej lánnyal-kacsintott rá Niall.

-Arra gondoltunk,hogy nézhetnénk valami jó filmet-tette hozzá Harry. A fiú látványától Hannah elvörösödött,és a cipőjét kezdte bámulni. Biztos izgalmas lehet:) 

-Mi épp most választottunk egyet-hadarta Hannah,még mindig a cipőjét nézve.

-Ahha,jaja...de ki az a mi?-kérdezte Louis.

-Ö..izé..sziasztok-álltam fel végre a kanapéról,és a többiekhez siettem. Útközben ügyesen belerúgtam az asztal lábába,így halkan felnyüszítettem.

-Ki vagy te?-méregetett szúrós szemmel Louis. Kedves fogadtatás,mondhatom. A kérdésétől kicsit megrémültem,mert nem esett túl jól. A rémület,úgy látszik,kiült az arcomra is,mert Liam azt mondta:

-Hagyd már,haver,biztos Hannah barátnője-mondta,majd mosolyogva bemutatkozott:

-Liam vagyok.

-Tudom,ismerlek-nevettem fel. Ki ne ismerné?

-És te?-kérdezett vissza Niall.

Mielőtt még válaszolhattam volna,Zayn közbevágott:

-Hannah cserediákja-nézett rám. A tekintete furcsa volt. Nem mosolygott,nem is nézett szúrós szemmel...olyan...titokzatos.

-Igen-biccentettem.

-És honnan jöttél?-kérdezte Harry,miközben átkarolta Louis vállát,aki válaszul rácsapott a fenekére. Óvatosan mosolyogva Hannah-ra néztem. Azt hittem,döbbent lesz ettől a jelenettől.Vagy legalábbis féltékeny. De nem,arca rezzenéstelen maradt. Úgy látszik,megszokottak az ilyenek.

-Magyarországról-válaszoltam.

Niall,Loius és Harry egyszerre húzták össze a szemöldöküket,amolyan "Ennek meg mi a franc baja?" van nézéssel,egyedül Liam nézett rám elgondolkodva.

-Az micsoda?-kérdezte meg Loius,miközben egy óriásit böfögve erős hagyma illat csapta meg az orrom.

-Disznóóó-kiabálta a fülébe Harry.

-Egy ország-válaszoltam Louis kérdésére.

-Afrikában?-nézett rám Niall.

-Nem egészen-ráztam meg a fejem.

-Európában van-válaszolta Liam. Na.Egy értelmes ember legalább van.

-Jaaa. *Azt hittem már éhes vagy-röhögött Louis. Haha. Rohadt vicces.

-És hogy hívnak?

-Timi.

-Thimi-ismételték mind a négyen,egyszerre,a szokásos "angolos" kiejtéssel.

-Jó név. Olyan japánosan hangzik-vakarta meg a fejét Louis. Már ebből a pár perces beszélgetésből is kiderült számomra,hogy ő a leglököttebb bandatag közöttük.

-Cuki az akcentusod-mondta Harry,mire halványan elmosolyodtam.

-És szereted a One directiont?-kérdezte Liam.

-Persze-bólintottam,és könyökömmel óvatosan meglöktem a mellettem álló Hannah-t,aki csibészesen elmosolyodott,gondolom,a tegnapi napra gondolt, amikor életemben először hallottam-normálisan-a bandáról.

-Az nem gáz,ha később csinálunk rajongói képet? Zayn haja most elég bénán áll-mondta komoly fejjel Louis,mire Zayn felé fordult,mélyen a szemébe nézett,és finoman megpofozta.

-Vas happenin?-kiáltotta.

-Miaú!-nyávogta Louis,és miután Zayn karjához hozzádörgölődzött(mint egy macska),elkezdett a földön hemperegni. Harry követte a példáját,ő is lefeküdt a földre,és megnyalta Louis arcát. Niall rálépett Louis befeszített hasára,Zayn leült a földre,ölébe vette Harry fejét,és a száját kezdte nyomogatni,Liam pedig Zayn nyakába ült,és azt kiáltotta,hogy " Gyíí!". Mi Hannah-val pedig nevetve figyeltük őket.

* Angolul az éhesnek lenni és a Magyarország nagyon hasonlóan van,csupán egy betűeltérés van közöttük:
éhes: hungry[hángri] Magyarország: Hungary[hángöri]